Rekreacios nap. Anikoert kolleganoje, Ildi jon reggel. En alszom tovabb. Ebredes utan rendezem soraimat: kommunikalok a hozzam kozelallokkal, tudatom nehany baratommal eme blog letezeset. Koradelutan elindulok Jumeira fele. Hogy teszteljem navigacios kepessegeimet a Crowne Plaza Hotel fele megyek, amerre Anikot vinnem dolgozni. Gond nelkul odatalalok, majd jon Al Wasl Road es a nagy Spinney's, ahol a napi bevasarlasomat kell megejtenem. Kell oblito, naptej, fogkrem, tusfurdo es nehany aprosag. Miutan vegzek, hiv Aniko, hogy vegzett, mehetek erte. Miutan atverekedem magam a delutani csucsforgalmon, par perc kesessel erkezem vissza a Crowne Plaza Hotel parkolojaba.
 |
Aniko be az autoba, uticelunk a Spice Souk es a Gold Souk, azaz a fuszer- es ekszerpiac. Viszonylag konnyen odatalalunk, leparkolunk, majd bevesszuk magunkat a bazar surujebe. Ahogy elindulunk befele istentelenul jo fuszerillat csapja meg az orrom. Egzotikus fuszerek kipakolva az uzlet ele hatalmas zsakokban. Safrany, curry, fahej, chilli, es meg sok egyeb mas, no meg, ezek huszfele variansai. Mi azonban megyunk tovabb az ekszerpiac iranyaba. Par perc utan feltunnek az elso "Copy watches, copy handbag... Gucci, Dolce&Gabana, Louis Vuitton, Channel... First/second/third store on the left" fickok, akiket egyszeruen csak ignoralni kell, hogy lekopjanak. Talalunk szep textilarut, de feher emberek leven total hulyere vesznek minket. Olyan arakat mondanak, amikbol 80%-ot lehet alkudni. 1 termek 50 Dirham, de ha harmat veszek a "discount" utan 150. :) Most vagy nem jart matekorara, vagy tenyleg ennyire hulyenek nez. Azt hiszem, ez utobbi a tenyallas.
 |
Eltevedunk. Nem talalunk vissza az autohoz, kozben Adam mar var rank a Rolex torony elotti parkoloban a Creek masik oldalan. Paniknak, ketsegbeesesnek nyoma sincs, majd csak sikerul visszajutnunk a parkoloba. Megkerdezunk egy helyit, kapunk nemi utbaigazitast, majd vissza a szuk kis sikatorok es utcacskak alkotta piacra. Miutan ujabb itinert kapunk egy masik helyi ertekesitotol, vegul megtalaljuk az autot. Kiallni azonban nem tudunk, mert eladtak azt a nem letezo parkolohelyet is, ami megakadalyozza a mi kijutasunkat. Nemi kozjatek utan csak kijutunk.
 |
Talalkozunk Adammal, a tervezetthez kepest majdnem egy oraval kesobb. Leparkolunk, majd ambrat fogunk, hogy atkeljunk a Dubai Creek tulparjara. Az ambra nem mas, mint egy fabol keszult, motor hajtotta lelekveszto, amolyan vizibusz-szeruseg, ami embereket visz at az egyik partrol a masikra egy Dirhamert cserebe. Kikotunk a tulparton, korulnezunk kicsit, majd kiulunk vacsorazni egy helyi etterem teraszara. Mivel a kajarol megint csak szuperlativuszokban tudnek beszelni, inkabb meg sem probalom ecsetelni, mennyire jo volt; a lenyeg, hogy a kaja szenzacios. Ide meg vissza kell jonni. Visszafele szinten ambran utazunk a parkoloig, majd be az autoba, gyerunk haza, ahol mar var minket az agy.
